Zeppelin

A Zeppelin n�ven elh�res�lt r�pk�d� szivarhoz hasonl�t� l�ghaj�k a magyar Schwarz D�vid terveinek tov�bbfejleszt�s�b�l alakultak ki, melynek szabadalm�t Zeppelin megv�s�rolta a tervez�nek. A keszthelyi fakeresked� Schwarz D�vid �p�tette meg a vil�g els� korm�nyozhat�, f�mb�l �p�lt l�ghaj�j�t, mely 1897 november�ben egyetlenegy alkalommal emelkedett a magasba Berlinben. Ennek n�z�jek�nt volt jelen Zeppelin is, kit egy�ltal�n nem keser�tett el a szerencs�tlen kimenetel� pr�barep�l�s, hiszen remek lehet�s�get l�tott az egy�bk�nt lezuhant �s kett�t�rt szerkezetben. Schwarz D�vid masin�j�nak a leveg�ben elszakadt az �ksz�ja, a pil�ta pedig r�m�lt�ben t�l sok hidrog�nt engedett ki a ballonb�l. Ez okozta a zuhan�st. Zeppelin ennek ellen�re megv�s�rolta a szabadalmat �s l�ghaj��p�t� �zemet alap�tott. Az �ltala tervezett els� ir�ny�that� l�ghaj�, az LZ1 volt, mi 128 m hossz�s�g�val 1900. j�lius 2-�n emelkedett el�sz�r a magasba a Boden-t� felett. A 31 km/�ra sebess�g� j�rm� 17 percig tart�zkodott a leveg�ben.

Zeppelin, a gr�fi sz�rmaz�s� n�met katonatiszt Konstanzban sz�letett 1838. j�lius 8-�n. T�bb h�bor�ban is r�szt vett, a rendfokozatban eg�szen az alt�bornagyi rangig vitte. Megfigyel�k�nt vett r�szt az amerikai polg�rh�bor�ban, ekkor rep�lt el�sz�r ballonon. Harcolt a porosz-francia h�bor�ban. Rendelkez�si �llom�nyba helyez�se ut�n, 1891-ben kezdett a rep�l�s probl�m�j�val, pontosabban a korm�nyozhat� l�ghaj�k probl�m�j�val foglalkozni. T�bb kudarc ut�n v�g�l siker koron�zta pr�b�lkoz�sait.

Mivel a l�ghaj�k �p�t�se meglehet�sen dr�g�nak bizonyult, sok�ig nem tal�lt t�mogat�kra sem, Ez�rt munk�ja folytat�s�hoz p�nzszerz� akci�kba kezdett. Az 1900-ban felsz�llt protot�pust m�g sok m�dos�t�s k�vette. Az �rdekess�gek k�z�tt kell megjegyezni, hogy az els� zeppelin 1931. m�rcius 29-�n �rkezett Magyarorsz�gra, �s a csepeli rep�l�t�ren landolt. Utasaival - k�zt�k Karinthy Frigyessel - magyarorsz�gi k�rrep�l�sre indult, de a rosszra fordult id�j�r�si viszonyok miatt csak Debrecenig jutott el, �s m�g aznap visszat�rt N�metorsz�gba.


A l�ghaj�knak k�sz�nhet�en a n�metek jelent�s el�nyben voltak az els� vil�gh�bor� elej�n, hiszen a rep�l�k 1916 v�g�ig nem voltak k�pesek olyan magasra emelkedni, mint a Zeppelinek. Ez�rt a "szivarok" j� szolg�latot tettek a bomb�z�sok �s a felder�t� tev�kenys�gek sor�n. A repked� szivarok val�j�ban csak a harmincas �vekre tudt�k ellepni az �gboltot, de az �vtized v�g�n megjelent, egyre t�k�letesebb, biztons�gosabb �s gyorsabb utassz�ll�t� rep�l�g�pek kiszor�tott�k �ket a forgalomb�l. De ezt m�r Zeppelin nem �rhette meg, mivel 1917. m�rcius 8-�n Berlinben meghalt.