Zeppelin

A Zeppelin néven elhíresült röpködő szivarhoz hasonlító léghajók a magyar Schwarz Dávid terveinek továbbfejlesztéséből alakultak ki, melynek szabadalmát Zeppelin megvásárolta a tervezőnek. A keszthelyi fakereskedő Schwarz Dávid építette meg a világ első kormányozható, fémből épült léghajóját, mely 1897 novemberében egyetlenegy alkalommal emelkedett a magasba Berlinben. Ennek nézőjeként volt jelen Zeppelin is, kit egyáltalán nem keserített el a szerencsétlen kimenetelű próbarepülés, hiszen remek lehetőséget látott az egyébként lezuhant és kettétört szerkezetben. Schwarz Dávid masinájának a levegőben elszakadt az ékszíja, a pilóta pedig rémültében túl sok hidrogént engedett ki a ballonból. Ez okozta a zuhanást. Zeppelin ennek ellenére megvásárolta a szabadalmat és léghajóépítő üzemet alapított. Az általa tervezett első irányítható léghajó, az LZ1 volt, mi 128 m hosszúságával 1900. július 2-án emelkedett először a magasba a Boden-tó felett. A 31 km/óra sebességű jármű 17 percig tartózkodott a levegőben.

Zeppelin, a grófi származású német katonatiszt Konstanzban született 1838. július 8-án. Több háborúban is részt vett, a rendfokozatban egészen az altábornagyi rangig vitte. Megfigyelőként vett részt az amerikai polgárháborúban, ekkor repült először ballonon. Harcolt a porosz-francia háborúban. Rendelkezési állományba helyezése után, 1891-ben kezdett a repülés problémájával, pontosabban a kormányozható léghajók problémájával foglalkozni. Több kudarc után végül siker koronázta próbálkozásait.

Mivel a léghajók építése meglehetősen drágának bizonyult, sokáig nem talált támogatókra sem, Ezért munkája folytatásához pénzszerző akciókba kezdett. Az 1900-ban felszállt prototípust még sok módosítás követte. Az érdekességek között kell megjegyezni, hogy az első zeppelin 1931. március 29-én érkezett Magyarországra, és a csepeli repülőtéren landolt. Utasaival - köztük Karinthy Frigyessel - magyarországi körrepülésre indult, de a rosszra fordult időjárási viszonyok miatt csak Debrecenig jutott el, és még aznap visszatért Németországba.


A léghajóknak köszönhetően a németek jelentős előnyben voltak az első világháború elején, hiszen a repülők 1916 végéig nem voltak képesek olyan magasra emelkedni, mint a Zeppelinek. Ezért a "szivarok" jó szolgálatot tettek a bombázások és a felderítő tevékenységek során. A repkedő szivarok valójában csak a harmincas évekre tudták ellepni az égboltot, de az évtized végén megjelent, egyre tökéletesebb, biztonságosabb és gyorsabb utasszállító repülőgépek kiszorították őket a forgalomból. De ezt már Zeppelin nem érhette meg, mivel 1917. március 8-án Berlinben meghalt.